Kikimosoly

Ezt az oldalt azért hoztam létre, hogy ötleteket adjak anyukáknak, hogy boldogan töltsék el a téli-nyári-tavaszi-őszi hétköznapokat gyermekeikkel. De a programokon, közös játékokon túl egyéb tapasztalataimat is szívesen megosztom minden érdeklődővel, válaszolok minden kérdésre, ami gyermekekkel kapcsolatos, hiszen 13 év alatt sok mindent megtanultam óvónőként és bébiszitterként, milyen is az élet onnantól kezdve, hogy megérkezett a várva várt apróság! :)

Friss topikok

  • Kikimosoly: @spakri: Köszönöm szépen! :) Jól esik! :) Biztosan állítom, hogy vannak hozzám hasonló gondolkodá... (2010.11.08. 23:11) Amikor máshogy bővül a család
  • mohikán76: Szia Kiki! Hajni vagyok!! :) Nagyon tetszik a blogod, szuper ahogy írsz, s abszolult te vagy, hum... (2010.09.24. 22:28) Házon kívüli kalandok
  • Dorota: @Kikimosoly: Szió! Köszönöm a kedves szavakat! Biztosan kérdezni fogok, amint adódik valami számo... (2010.09.01. 17:03) Beszoktatás, megszokás :)

Linkblog

Mondjam vagy ne mondjam?!?

2011.09.11. 10:30 - Kikimosoly

Kedves Olvasóim!

Két hónap hallgatás után nagy öröm számomra újra Veletek lenni! Elindult egy új iskolai év, ami sok izgalommal, várakozással és készülődéssel jár mindannyiunknak. Remélem, hogy az ovit illetve iskolát kezdő Mazsolák jókedvűen állnak a kihívások elé, de ha mégsem, akkor hamarosan lecserélődnek a könnycseppek fülig érő mosolygásokra! :)

Az én ovim is szélesre tárta a kapuit. Megújulva, új szobába költözve vágtunk bele ebbe az évadba. A csoportom létszáma teljes, sőt, bővültünk is, ami jó hír mindenkinek. "Gyermekeim" sokat változtak: kivétel nélkül  nőttek, és nagyon sok élménnyel gazdagodva tértek vissza hozzám. Jó volt hallgatni őket, néha szinkronban beszéltek hozzám :), de boldogság volt látni csillogó szemüket, ahogy a legizgalmasabb élményeikről meséltek. Ahogy hallgattam őket, fogalmazódott meg bennem az, amiről most írni szeretnék Nektek. Volt egy-két manócska, aki olyan dolgokról is beszámolt, ami számomra meglepő volt: egész pontosan arra gondolok, hogy furcsállottam, miért tud erről vagy arról a bizonyos dologról ilyen részletesen ez a gyerek?!? Direkt nem írok konkrétumokat, mert nem célom személyeskedni, de szerintem sejtitek, illetve meg fogjátok érteni, hogy mire is gondolok?!?

Nagyon nagy öröm számomra, amikor látom, hallom, megélem, hogy milyen harmonikus, mély és őszinte kapcsolat alakul ki gyermek és szülője között. Hibátlanul tud működni ez a dolog már akkor is, amikor gyermekünk még kicsinek számít, azaz óvodás. Nagyon sok mindent meg lehet már velük beszélni, a kíváncsibb természetű mazsolák rengeteget kérdeznek is. Ezekre a kérdésekre fontos, hogy mindig őszintén, koruknak megfelelően válaszoljunk - de erről írtam már korábban. A mai bejegyzésem mottója: a kevesebb néha több. Azaz: fontos lenne odafigyelni nekünk felnőtteknek arra, hogy bizonyos témákat, dolgokat ne magyarázzunk túl gyermekünknek, illetve nem feltétlenül biztos, hogy adott téma minden apró részletét meg kell osztanunk gyermekünkkel!!! Ezzel szó sincs arról, hogy bármit le kell tagadni előtte, vagy nem a valóságot mondani neki! Egy banálisnak tűnő példával próbálom vizualizálni a gondolataimat: ha a gyereknek fel kell vennie a kabátját, és ő megkérdezni, hogy miért, bőven elég az a válasz, hogy: hideg van, és nem szeretném, ha megfáznál és megbetegednél. Nem kell tovább fejtegetni a témát, hogy egy megfázás milyen tünetekkel, szövődményekkel járhat, mert ezek az infók teljesen feleslegesek egy óvodás korú gyermeknek! Sőt: kialakulhat benne egy félelem, szorongás, egy állandó feszült, készenléthez hasonlító állapot és ha ez permanensen van jelen az ő kis életében, akkor egy szorongó, nagyon-nagyon nehezen oldódó manóvá válik, aki nem tudja magát elengedni, elillan belőle az az irigylésre méltó gyermeki felszabadultság. A legnagyobb hibának személy szerint azt tartom, amikor a gyerekekkel olyan dolgokat osztanak meg szüleik, amik igazán csak felnőttekre tartoznak: pl. hogy a szomszéd kisfiú anyukája és apukája min és hogyan veszekedett, apu főnöke bent aludt az irodában, mert a felesége nem engedte be a házba és még sorolhatnám az ilyen történeteket... Mert tudjátok: a gyermekeitek által életetek a pedagógusok előtt nyitott könyvvé válik, hiszen a gyerekszájnál szókimondóbb és őszintébb "szerkezet" nem létezik a világon!

Ahogy minden írásomban, most is a gyerekek egészséges fejlődése érdekében kérlek Benneteket, hogy gyermekeiteknek bizonyos témákkal kapcsolatban csak annyit mondjatok el, ami az ő életkoruknak és kis világuknak megfelelően elegendő!!! Ha pedig bizonytalanok vagytok a kielégítő válasszal kapcsolatban, ne szégyelljetek kérdezni, segítséget kérni! Továbbra is örömmel veszem, ha ez a személy én lehetek!!!

üdv,

Kiki

A bejegyzés trackback címe:

https://gyerekekkel.blog.hu/api/trackback/id/tr793217425

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.


süti beállítások módosítása