Sziasztok Kedves Anyukák!
Igen, elkezdődött. Szeptember 1-ét írunk és megnyitotta kapuját az az ovi is, ahol én dolgozom. Ez a hely számomra is új, a mai volt az első napom. Ahogy néhány kisgyermeknek is. Izgultam. És vártam is.
Kiscsortom van, ami azt jelenti, hogy 2,5 és 4 éves korosztályú gyerekeket tanítgatok, nevelgetek. Számszerint 11et. Az egyik legvarázslatosabb korszak. Mert már kommunikálnak, véleményük van, kérdeznek, mesélnek, de mégis, olyan fantasztikusan formálhatóak! A rugalmasságukról és a fogékonyságukról nem is beszélve!!!
Szóval első nap. A gyerekek folyamatosan érkeztek és tulajdonképpen kijelenthetem, hogy nagyon komoly akadályba nem ütköztem. Ezt úgy értem, hogy nagyon nagyon síró, hisztiző gyermekem nem volt. Ma. Azért írtam le külön ezt a szót, mert ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy esetleg két nap múlva, vagy egy hét múlva sem fog hisztizni senki. Az okokat leírtam az előző bejegyésembe. Egyetlen kisfiam volt, akit kicsit nehezebb volt megnyugtatni, de aztán A. is megbékélt. Amikor anyukája elment, nagyon elkeseredett és keservesen sírt. Ölbe vettem, simogattam, csitítgattam, elsőre nem sok sikerrel. Aztán átmentem vele egy másik szobába, ahol nem voltak gyerekek, csak ő és én, és néhány perc összebújós beszélgetés és simogatás után A. megnyugodott. Lefeküdt egy kiságyra, hiszen elfáradt a nagy sírásban, én pedig felolvastam neki két rövid mesét. Aztán - mint ha mi sem történt volna -, kéz a kézben besétáltunk a csoportunkba és A. is önfeledten játszott. Egyedül is, de nem zavarták a társai sem. A tornateremben tett látogatásunk még jobban feloldotta őt, így, amikor ebéd után Anyukája megérkezett, ugyan egy nagyon fáradt, de békés, és mosolygós kisfiút adhattam neki oda. Jó volt látni a mama örömét és az én lelkem is ujjongott.
Mert ezek az élet nagy dolgai!!!! A gyerekeknek is és nekem is. Sikerélmény két embernek, egy délelőttre. Ami motivál, mosolyt csal az arcomra és örömet okoz a gyermeknek!
Remélem, kedves "beszoktatós" Anyukák, Ti is mosolygós gyerekeket kaptok vissza az oviból!
Folytatom!:)
üdv,
Kiki
